Csiki-Váradi Júlia vagyok, közgazdász, hobbi néptáncos, két gyermek édesanyja. Már jóval az első várandósságom előtt tudtam, hogy hordozni fogok, így mire Mátyás 2016-ban megszületett, nem csak babakocsi (anyukám rábeszélésére), hanem hordozókendő is várta. Mivel a közvetlen környékünkön akkor még nem volt hordozási tanácsadó, így az elején online kaptam segítséget egy Belibubás tanácsadótól. Számomra a hordozás innentől kezdve az alapvető létformámhoz tartozik. Egyrészt tudom, hogy pszichésen és fizikailag is jó a gyermeknek, másrészt praktikus szempontból sem tudnám elképzelni az életünket nélküle (igen, én vagyok az, aki különböző eszközökben magára kötött gyermekkel süt-főz, karácsonyfát díszit, építkezéskor fűrészport takarít, kerítést fest, gyomlál, nagyobb gyerek után fut, varr, edz…stb).
2018-ban, Lóránt fiam születése után különösen felértékelődött a hordozókendő; korababaként az első 3 (kórházban eltöltött) hétben nagyon kevés lehetőség volt a testkontaktusra, így hazaérkezés után igyekeztem bepótolni, minden alkalmat megragadni erre, ezért gyakran magamra kötöttem. Ennek másik előnye az volt, hogy így az akkor kétéves nagyfiammal is tudtam minőségi időt tölteni, hiszen a kicsi általában elaludt rajtam. Nagyjából ezidőtájt kezdett kikristályosodni a gondolat, hogy a hordozással komolyabban is szeretnék foglalkozni, végül 2019-ben jelentkeztem hordozási tanácsadó képzésre, amit 2020 tavaszán sikeresen el is végeztem. Szeretném a hordozást széles körben ismertté tenni, ezért felvettem a helyi Család és Karrierponttal a kapcsolatot, és nemsokára beindítjuk a kőszegi hordozós klubot is. Addig pedig szeretettel segítek a hozzám fordulóknak egyéni tanácsadások alkalmával.
© Copyright 2017 Minden jog fenntartva. Készítette: webcrumbs